Hangulati élet zavarai
Orvosi név:
Affektív kórképek
BNO kód:
2898
A betegség lényege:
Két állapot: a depresszió és a mánia tartoznak ide. Ez a két állapot egymást váltva szokott jelentkezni (bipoláris affektív zavar), ill. a depresszió jelentkezhet önmagában, tünetmentes időszakokkal váltakozva.
A betegség oka:
A betegségben az agyi ingerületátvivő anyagok szintjének a termelődése változik meg. Hajlamosító tényező a családban már előfordult hangulatzavar, ill. elősegíthetik a betegség kialakulását az anya-gyermek kapcsolat korai zavarai, a következetlen és kiszámíthatatlan büntetések ill. súlyos, az egyén által nem megfelelően feldolgozott életesemények. Anyagcserebetegségek, pl. pajzsmirigy-betegség szintén a hangulati élet zavarait okozhatja.
A betegség tünetei:
Depresszióban hangulatzavar (az egyszerű kedvetlenségtől a súlyos lehangoltságig), szorongás, öngyilkossági késztetések, lassult gondolkodás, döntésképtelenség, figyelemzavar, fáradtságérzés, aktivitáscsökkenés, alvászavar, étvágytalanság és fogyás, csökkent szexuális késztetés jellemzőek. Enyhe esetben a hangulatzavar, az érdektelenség és a fáradékonyság mellett még 2-3 tünet jelentkezik. Közepesen súlyos esetben még 3-4 tünet társul, súlyos depresszióban pedig az összes fent felsorolt tünet megtalálható. Ha a depresszió pszichotikus tünetekkel jelentekzik, akkor a fenti tünetekhez még érzékcsalódások és téveszmék társulnak. Disztímiában a hangulat nyomottsága, a kedvetlenség, az érdektelenség állnak az előtérben. Kóros akkor lesz, ha ezek a tünetek hetekig vagy hónapokig tartanak. Disztímiában a legfontosabb oki tényező a személyiség sajátos szerkezete. Mániában hangulati szint emelkedik, az aktivitás fokozódik, a beteg képtelen koncentrálni, a gondolkodás felgyorsul, az éntudat kibővül, a kritikai készség csökken, a beteg agresszív lesz, sokat beszél, szándékai könnyen tettbe fordulnak, alvásigénye csökken. Betegségbelátása hiányzik. Hipomániában az alvásigény csökkenése, a hangulat emelkedése, az ingerlékenység fokozódása jelentkezik, de ez még nem tekinthető betegségnek, kezelést nem igényel. Ha a mánia pszichotikus tünetekkel jelentkezik, akkor a fenti tünetekhez téveszmék és érzékcsalódások társulnak. A ciklotímiában a tünetek a bipoláris zavarokra hasonlítanak, de annál enyhébbek.
Elvégezhető vizsgálatok:
Az orvos a beteggel elbeszélget.
A betegség várható kezelése:
A depressziós tüneteket antidepresszáns készítményekkel kezelik. Hosszú időt vehet igénybe, amíg megtalálják azt a szert, ami a betegnél a leginkább hatékony. Nem súlyos depresszióban az alvásmegvonás is hatékony lehet. Lényegesek a pszichoterápiák, disztímiában a gyógyszert is helyettesítik. A mániás állapotokat neuroleptikummal kezelik. Bipoláris zavarokban a tünetek kialakulását lítium, karbamazepin vagy valproát adásával lehet megelőzni.
Javaslatok:
Ha családtagján vagy saját magán ilyen tüneteket észlel, forduljon pszichiáter szakorvoshoz. A tünetről az érintett nem tehet, annak kialakulását nem tudja szándékosan befolyásolni. A hozzátartozók ezért ne is vonják emiatt felelősségre. Ha a beteg depressziós, fokozottan oda kell figyelni rá, mivel ez az állapot hajlamosít öngyilkosság elkövetésére.
A betegség várható lefolyása:
Ha a betegség hátterében valamilyen szervi betegség vagy feldolgozatlan életesemény áll, a tünetek kezelése sokkal könnyebb, mint ha a háttérben semmiféle kiváltó okot nem sikerül kimutatni. Ha a kiváltó ok megszűnik, a pszihiátriai probléma is elmúlik.
Labor és diagnosztikai vizsgálatok:
Affektív kórképek
BNO kód:
2898
A betegség lényege:
Két állapot: a depresszió és a mánia tartoznak ide. Ez a két állapot egymást váltva szokott jelentkezni (bipoláris affektív zavar), ill. a depresszió jelentkezhet önmagában, tünetmentes időszakokkal váltakozva.
A betegség oka:
A betegségben az agyi ingerületátvivő anyagok szintjének a termelődése változik meg. Hajlamosító tényező a családban már előfordult hangulatzavar, ill. elősegíthetik a betegség kialakulását az anya-gyermek kapcsolat korai zavarai, a következetlen és kiszámíthatatlan büntetések ill. súlyos, az egyén által nem megfelelően feldolgozott életesemények. Anyagcserebetegségek, pl. pajzsmirigy-betegség szintén a hangulati élet zavarait okozhatja.
A betegség tünetei:
Depresszióban hangulatzavar (az egyszerű kedvetlenségtől a súlyos lehangoltságig), szorongás, öngyilkossági késztetések, lassult gondolkodás, döntésképtelenség, figyelemzavar, fáradtságérzés, aktivitáscsökkenés, alvászavar, étvágytalanság és fogyás, csökkent szexuális késztetés jellemzőek. Enyhe esetben a hangulatzavar, az érdektelenség és a fáradékonyság mellett még 2-3 tünet jelentkezik. Közepesen súlyos esetben még 3-4 tünet társul, súlyos depresszióban pedig az összes fent felsorolt tünet megtalálható. Ha a depresszió pszichotikus tünetekkel jelentekzik, akkor a fenti tünetekhez még érzékcsalódások és téveszmék társulnak. Disztímiában a hangulat nyomottsága, a kedvetlenség, az érdektelenség állnak az előtérben. Kóros akkor lesz, ha ezek a tünetek hetekig vagy hónapokig tartanak. Disztímiában a legfontosabb oki tényező a személyiség sajátos szerkezete. Mániában hangulati szint emelkedik, az aktivitás fokozódik, a beteg képtelen koncentrálni, a gondolkodás felgyorsul, az éntudat kibővül, a kritikai készség csökken, a beteg agresszív lesz, sokat beszél, szándékai könnyen tettbe fordulnak, alvásigénye csökken. Betegségbelátása hiányzik. Hipomániában az alvásigény csökkenése, a hangulat emelkedése, az ingerlékenység fokozódása jelentkezik, de ez még nem tekinthető betegségnek, kezelést nem igényel. Ha a mánia pszichotikus tünetekkel jelentkezik, akkor a fenti tünetekhez téveszmék és érzékcsalódások társulnak. A ciklotímiában a tünetek a bipoláris zavarokra hasonlítanak, de annál enyhébbek.
Elvégezhető vizsgálatok:
Az orvos a beteggel elbeszélget.
A betegség várható kezelése:
A depressziós tüneteket antidepresszáns készítményekkel kezelik. Hosszú időt vehet igénybe, amíg megtalálják azt a szert, ami a betegnél a leginkább hatékony. Nem súlyos depresszióban az alvásmegvonás is hatékony lehet. Lényegesek a pszichoterápiák, disztímiában a gyógyszert is helyettesítik. A mániás állapotokat neuroleptikummal kezelik. Bipoláris zavarokban a tünetek kialakulását lítium, karbamazepin vagy valproát adásával lehet megelőzni.
Javaslatok:
Ha családtagján vagy saját magán ilyen tüneteket észlel, forduljon pszichiáter szakorvoshoz. A tünetről az érintett nem tehet, annak kialakulását nem tudja szándékosan befolyásolni. A hozzátartozók ezért ne is vonják emiatt felelősségre. Ha a beteg depressziós, fokozottan oda kell figyelni rá, mivel ez az állapot hajlamosít öngyilkosság elkövetésére.
A betegség várható lefolyása:
Ha a betegség hátterében valamilyen szervi betegség vagy feldolgozatlan életesemény áll, a tünetek kezelése sokkal könnyebb, mint ha a háttérben semmiféle kiváltó okot nem sikerül kimutatni. Ha a kiváltó ok megszűnik, a pszihiátriai probléma is elmúlik.
Labor és diagnosztikai vizsgálatok:
google_ad_client = "pub-4132137900965955";
/* 336x280, létrehozva 2011.04.22. */
google_ad_slot = "6208492877";
google_ad_width = 336;
google_ad_height = 280;
//-->
A programot és az adatbázist készítette:
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu
Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu
Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.