Agylágyulás
Orvosi név:
Infarctus cerebri
BNO kód:
4357
A betegség lényege:
A betegség lényege az agy állományában keletkezett lágyulás, melyet az agyat ellátó fő verőér trombózisos (helyben keletkezett érrög), vagy embóliás (leszakadt érrög) elzáródása okoz. A lágyulás az agy különböző területein jelentkezhet, ennek megfelelően alakulnak ki a tünetek.
A betegség oka:
A betegségre hajlamosít a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsírértékek, dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás, szívbetegség, AIDS, kábítószer fogyasztás. Családi halmozódás is megfigyelhető.
A betegség tünetei:
A tünetek gyakran hirtelen alakulnak ki. Az érintett agyterülettől függően mások a panaszok. A beteg észlelhet hirtelen rövid ideig tartó egyoldali látás vesztést, fél oldali végtag gyengeséget, vagy -bénulást, előfordul féloldali érzészavar. Zavartság, aluszékonyság, esetleg kóma alakulhat ki. Jelentkezhet beszéd nehezítettség, megváltozhat a viselkedés, a bénult végtagban ritkán fájdalom-érzés léphet fel, szédülés, émelygés is jelentkezhet.
Elvégezhető vizsgálatok:
Az orvosi vizsgálaton kívül vér-, szemészeti-, liquor-, és koponya CT (számítógéppel vezérelt röntgen) vizsgálatra kerülhet sor.
A betegség várható kezelése:
A betegek kezelése során alkalmazhatnak gyógyszeres, infúziós kezelést. Egyes esetekben véralvadásgátló kezelést alkalmaznak. A betegek mozgatásában gyógytornász nyújthat segítséget. A betegek egy részénél bot vagy járókeret szükséges a járáshoz.
Javaslatok:
A dohányzás és az alkohol fogyasztás rontja az állapotot, ezért tilos. A magas vérnyomás elleni gyógyszereket rendszeresen kell szedni. A gyógytornász által előírt torna végzése, a merev végtagok megfelelő mozgatása, a felfekvések elkerülése az otthoni ápolás során is igen fontos. Gondoskodni kell arról, hogy a betegnek rendszeresen legyen széklete, vizelete, ezek hiányában orvoshoz kell fordulni. Újonnan megjelenő nyelészavar vagy a tünetek romlása esetén is orvoshoz kell fordulni. Félrenyelő beteg hagyományos módon nem etethető. Az artikuláció (kiejtés) zavarának javításában logopédus nyújthat segítséget. Ha véralvadásgátló kezelésben részesül a beteg, akkor vérzékennyé válhat, ezért ennek a gyógyszernek az adagját nagyon pontosan kell beállítani, rendszeresen ellenőrizni kell, és bármilyen egyéb gyógyszer szedése előtt vagy egyéb betegség (pl. hányás, hasmenés) fellépése esetén a kezelőorvos tanácsát kell kérni. Véres vizelet, fekete vagy véres széklet, véres hányás, egyéb vérzés vagy hasi fájdalom esetén sürgősen orvoshoz kell fordulni. A véralvadásgátló kezelés mellett bizonyos gyógyszerek alkalmazása veszélyes lehet. Ilyenek például a recept nélkül is kapható aszpirin származékok (acetilszalicilsav tartalmú lázcsillapítók). Gyógyszeres kezelés vagy orvosi beavatkozás előtt tájékoztatni kell az orvost, hogy véralvadásgátló kezelésben részesül.
A betegség várható lefolyása:
A betegség kimenete függ a lágyulás agyállományon belüli elhelyezkedésétől és a lágyulás nagyságától. Agytrombózison átesett betegek fokozottabban hajlamosabbak újabb agytrombózis vagy szívinfarktus kialakulására.
Labor és diagnosztikai vizsgálatok:
Infarctus cerebri
BNO kód:
4357
A betegség lényege:
A betegség lényege az agy állományában keletkezett lágyulás, melyet az agyat ellátó fő verőér trombózisos (helyben keletkezett érrög), vagy embóliás (leszakadt érrög) elzáródása okoz. A lágyulás az agy különböző területein jelentkezhet, ennek megfelelően alakulnak ki a tünetek.
A betegség oka:
A betegségre hajlamosít a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsírértékek, dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás, szívbetegség, AIDS, kábítószer fogyasztás. Családi halmozódás is megfigyelhető.
A betegség tünetei:
A tünetek gyakran hirtelen alakulnak ki. Az érintett agyterülettől függően mások a panaszok. A beteg észlelhet hirtelen rövid ideig tartó egyoldali látás vesztést, fél oldali végtag gyengeséget, vagy -bénulást, előfordul féloldali érzészavar. Zavartság, aluszékonyság, esetleg kóma alakulhat ki. Jelentkezhet beszéd nehezítettség, megváltozhat a viselkedés, a bénult végtagban ritkán fájdalom-érzés léphet fel, szédülés, émelygés is jelentkezhet.
Elvégezhető vizsgálatok:
Az orvosi vizsgálaton kívül vér-, szemészeti-, liquor-, és koponya CT (számítógéppel vezérelt röntgen) vizsgálatra kerülhet sor.
A betegség várható kezelése:
A betegek kezelése során alkalmazhatnak gyógyszeres, infúziós kezelést. Egyes esetekben véralvadásgátló kezelést alkalmaznak. A betegek mozgatásában gyógytornász nyújthat segítséget. A betegek egy részénél bot vagy járókeret szükséges a járáshoz.
Javaslatok:
A dohányzás és az alkohol fogyasztás rontja az állapotot, ezért tilos. A magas vérnyomás elleni gyógyszereket rendszeresen kell szedni. A gyógytornász által előírt torna végzése, a merev végtagok megfelelő mozgatása, a felfekvések elkerülése az otthoni ápolás során is igen fontos. Gondoskodni kell arról, hogy a betegnek rendszeresen legyen széklete, vizelete, ezek hiányában orvoshoz kell fordulni. Újonnan megjelenő nyelészavar vagy a tünetek romlása esetén is orvoshoz kell fordulni. Félrenyelő beteg hagyományos módon nem etethető. Az artikuláció (kiejtés) zavarának javításában logopédus nyújthat segítséget. Ha véralvadásgátló kezelésben részesül a beteg, akkor vérzékennyé válhat, ezért ennek a gyógyszernek az adagját nagyon pontosan kell beállítani, rendszeresen ellenőrizni kell, és bármilyen egyéb gyógyszer szedése előtt vagy egyéb betegség (pl. hányás, hasmenés) fellépése esetén a kezelőorvos tanácsát kell kérni. Véres vizelet, fekete vagy véres széklet, véres hányás, egyéb vérzés vagy hasi fájdalom esetén sürgősen orvoshoz kell fordulni. A véralvadásgátló kezelés mellett bizonyos gyógyszerek alkalmazása veszélyes lehet. Ilyenek például a recept nélkül is kapható aszpirin származékok (acetilszalicilsav tartalmú lázcsillapítók). Gyógyszeres kezelés vagy orvosi beavatkozás előtt tájékoztatni kell az orvost, hogy véralvadásgátló kezelésben részesül.
A betegség várható lefolyása:
A betegség kimenete függ a lágyulás agyállományon belüli elhelyezkedésétől és a lágyulás nagyságától. Agytrombózison átesett betegek fokozottabban hajlamosabbak újabb agytrombózis vagy szívinfarktus kialakulására.
Labor és diagnosztikai vizsgálatok:
google_ad_client = "pub-4132137900965955";
/* 336x280, létrehozva 2011.04.22. */
google_ad_slot = "6208492877";
google_ad_width = 336;
google_ad_height = 280;
//-->
A programot és az adatbázist készítette:
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu
Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu
Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.